| Chapter 13 |
1 |
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
|
2 |
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
|
3 |
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elõtt kivánom védeni ügyemet.
|
4 |
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
|
5 |
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
|
6 |
Halljátok meg, kérlek, az én feddõzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
|
7 |
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot?
|
8 |
Az õ személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
|
9 |
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é õt, a mint megcsalható az ember?
|
10 |
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
|
11 |
Az õ fensége nem rettent-é meg titeket, a tõle való félelem nem száll-é rátok?
|
12 |
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
|
13 |
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
|
14 |
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
|
15 |
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!
|
16 |
Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
|
17 |
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
|
18 |
Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
|
19 |
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
|
20 |
Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el.
|
21 |
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
|
22 |
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
|
23 |
Mennyi bûnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
|
24 |
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
|
25 |
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
|
26 |
Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
|
27 |
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
|
28 |
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
|