| Chapter 26 |
1 |
Jób pedig felele, és monda:
|
2 |
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erõtelen kart!
|
3 |
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
|
4 |
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belõled?
|
5 |
A halottak is megremegnek [tõle;] a vizek alatt levõk és azok lakói is.
|
6 |
Az alvilág mezítelen elõtte, és eltakaratlan a holtak országa.
|
7 |
Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
|
8 |
Õ köti össze felhõibe a vizeket úgy, hogy a felhõ alattok meg nem hasad.
|
9 |
Õ rejti el királyi székének színét, felhõjét fölibe terítvén.
|
10 |
Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig.
|
11 |
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitõl.
|
12 |
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
|
13 |
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
|
14 |
Ímé, ezek az õ útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az õ hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
|