Hungarian Bible

Job 26

Job

Return to Index

Chapter 27

1


 

   Jób pedig folytatá az õ beszédét, monda:  

 

 


2


 

   Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserûséggel illette az én lelkemet,  

 

 


3


 

   Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;  

 

 


4


 

   Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!  

 

 


5


 

   Távol legyen tõlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.  

 

 


6


 

   Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.  

 

 


7


 

   Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.  

 

 


8


 

   Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az õ lelkét?  

 

 


9


 

   Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljõ a nyomorúság reá?  

 

 


10


 

   Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?  

 

 


11


 

   Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.  

 

 


12


 

   Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!  

 

 


13


 

   Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentõl, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:  

 

 


14


 

   Ha megsokasulnak is az õ fiai, a kardnak [sokasulnak meg,] és az õ magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.  

 

 


15


 

   Az õ maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az õ özvegyeik meg sem siratják.  

 

 


16


 

   Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:  

 

 


17


 

   Összeszerezheti [ugyan,] de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.  

 

 


18


 

   Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csõsz-csinálta kunyhó.  

 

 


19


 

   Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.  

 

 


20


 

   Meglepi õt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.  

 

 


21


 

   Felkapja õt a keleti szél és elviszi, elragadja õt helyérõl.  

 

 


22


 

   [Nyilakat] szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elõl.  

 

 


23


 

   Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik õt az õ lakhelyébõl.  

 

 


Job 28

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: