| Chapter 79 |
1 |
Aszáf zsoltára. &Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertõztették szent templomodat, Jeruzsálemet kõhalommá tették.
|
2 |
Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.
|
3 |
Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna õket.
|
4 |
Gyalázattá lettünk szomszédaink elõtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak.
|
5 |
Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltõ szerelmed, mint a tûz?
|
6 |
Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
|
7 |
Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították.
|
8 |
Ne emlékezzél meg rovásunkra elõdeink vétkérõl; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.
|
9 |
Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsõségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.
|
10 |
Minek mondanák a pogányok: Hol az õ Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.
|
11 |
Jusson elõdbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;
|
12 |
És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!
|
13 |
Mi pedig, a te néped és a te legelõd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékrõl-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!
|