| Chapter 129 |
1 |
Grádicsok éneke. &Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
|
2 |
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
|
3 |
Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
|
4 |
Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
|
5 |
Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyûlölik a Siont.
|
6 |
Olyanok lesznek, mint a háztetõn a fû, a mely kiszárad, mielõtt letépnék.
|
7 |
A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötõ az ölébe.
|
8 |
Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
|