| Chapter 23 |
1 |
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.
|
2 |
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
|
3 |
Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.
|
4 |
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.
|
5 |
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!
|
6 |
Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;
|
7 |
Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
|
8 |
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
|
9 |
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
|
10 |
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
|
11 |
Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!
|
12 |
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
|
13 |
Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.
|
14 |
Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.
|
15 |
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
|
16 |
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
|
17 |
Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;
|
18 |
Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
|
19 |
Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
|
20 |
Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
|
21 |
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
|
22 |
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
|
23 |
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
|
24 |
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.
|
25 |
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.
|
26 |
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.
|
27 |
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
|
28 |
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
|
29 |
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
|
30 |
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
|
31 |
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,
|
32 |
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
|
33 |
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
|
34 |
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
|
35 |
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
|